Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


TESTSÚLY, SÚLYTÖBLET, FOGYOKÚRA

 

                      A  nyers  koszt  és  profétája

Bicsérdy  Béla,  s  nyerskoszt  és  a  tisztító  kúra  ,,apostolának"  multját  meglehetősen  sűrű  homály  fedi.   1872- ben  született.  Ada  Kaleh  szigete  volt  az  othona,  majd  saját  közlései  szerint --  az  első  világháború  előtt --  sokáig  tartózkodott  Németországban,  és  ott  a  könyvtárakra  menő  vegetáriánus  irodalmat  tanulmányozta,  profeszorokkal  tanácskozott.   Korai  hívei  arra  a  könyvére  esküdtek,  amelyet  A  halál  legyőzése   címmel  a  huszas  évek  elején  írt.   Étrendjét  erre  az  okfejtésre  alapozza :,, A  növényi  életfejlődés  legtökéletesebb  temékeit  a  gyümölcstermő  fák  képezik.   Ők  a  vegetáció  koronái.   Az  állati  fejlődés  csúcspontja  az  ember.   A  legtökéletesebb  élőlényt,  a  legtökéletesebb  életfeltétel  illeti  meg.   Az  ember  tápanyaga  tehát  a  gyümölcs."   Könyve  és  nyilatkozatai  alapján  úgynevezett  nyerskosztkúrájának  lényegét  abban  foglalhatjuk  össze,  hogy  a  gyümölcs  és  növényféléket  sem  megfőzni,  sem  megsütni  nem  szabad,  hanem  nyersen  kell  elfogyasztani.   Ebben  tértek  el  az  ő  hívei  a  különféle  vegetáriánus  csoportoktól,  amelyeknek  előirása  nem  volt  ilyen  szigorú.  A  bicsérdisták  a  gyümölcsön  kívül  nyers  tejet,  vajat,  mézet,  friss  sajtot,  friss  túrót,  finom  olajakat,  kenyeret  fogyaszthattak.   Étrendjük  minden  hétre  24- 36  órai  teljes  koplalást  írt  elő.    Ez  utóbbi  előírás  miatt  hangzott  el  a  legtöbb  ellenvélemény.  

 Amikor   Bicsérdy  Béla  a  rendszeres  böjtölést  azzal  probálta  megokolni,  hogy  a  táplálék  megvonása  úgymond  elősegíti  a  szervezet  megújhodását  a  káros  anyagok  időkénti  eltávolításával.  De  1926- nak  az  a  néhány  hónapja,  amelyet  Bicsérdy  Magyarországon  töltött,  szomorú  cáfolatot  adott  erre  az  állításra.   Három  hónap  alatt  öt  olyan  halálos  eset  történt  Magyarországon,  mely  épp  a  Bicsérdy-  féle  koplalókúra  egyenes  következménye  volt.    A  bicsérdista  kosztleírás  a  legteljesebb  ellentétben  állt  a  régi  magyar  konyha  nehéz,  zsíros- húsos  étrendjével.   Ha  csak  ezt  kivánta  volna  megszüntetni,  azt  mondhatnánk,  hogy  egészséges  elgondolás  volt.   De  Bicsérdy  az  ellenkező  végletbeesett.   A  vadász- halász  ősembert  hamis  spekulációk  alapján  és  történelmi  tudatlanságból  növényevőnek állította  be,  hogy  így  megkonstruálhassa  a  természetes  embernek  azt  a  --  soha  nem  létezett  --  példányát,  aki  a  húst  és  a  halat  sem  nyersen,  sem  sütve  nem  fogyasztotta.

Amilyen  fanatikusan  hirdette  Bicsérdy  a  maga  elveit,  olyan  gyülölettel  fordult  szembe  azokkal,  akik  hitelét  kétségbe  vonták.   Gyülölete  elsősorban  a  hentesekre,  mészárosokra  és  az  orvosokra  irányult.   Íme  egy  mulatságosan  tudatlan  kijelentése :  ,, Az  orvosok  egyáltalán  nem  értenek  az  orvosi  tudományhoz. . . Én  huszonöt  esztendeig  kisérleteztem  ezekkel  a  dolgokkal,  tanulmányoztam  a  könyveket  és  a  szerzőket,  és  nyugodt  lelkiismerettel  állíthatom,  hogy  a  fehér  vérsejtekre  semmi  szükség  nincsen.  Tőlem  akármit  mondhatnak  az  orvosok,  az  én  embereim  vérében  nincsenek  fehér  vérsejtek  és  éppen  azért  nem  hűlnek  meg ;  és  nem  üti  meg  őket  a  guta".    Bicsérdy  hiveinek  számát  nem  könnyü  megállapítani.   Amikor  1926  augusztusában  elbúcsúzott  az  újságíróktól,  azt  állította,  hogy  háromhonapos  magyarországi  tartózkodása  alatt  körülbelül  17000- en  keresték  fel  tanácsért.   Erdélyben  fanatikus  híveinek  külön  lapjuk  is  volt.   Elvakultságukra  jellemző,  hogyan  szállt  vitába  ez  a  lap  azokkal,  akik  Bicsérdyt  Gandhival  hasonlították  össze.   Talán  túlzottnak  tartotta  a  lap  ezt  az  összehasonlítást ?   Ellenkezőleg :,,Bicsérdy  Béla  a  mindentúdás  mestere.  Gandhi  is,  mint  Nietzsche  is,  földkupac  Bicsérdy  Bélahoz  a  tudós  hegyoriáshoz  képest !"   Később  Bicsérdy  híveinek  száma alaposa megcsappant. Zavaros  nézetei  miatt  tanítványainak  egy  részével  is  ellentétbe  került.   A  második  világháború  zűrzavarában  eltűnt.   Híre  és  hahatatlansága  --  a  kuriozumok  halhatatlansága.  Egy  kevéske  meglátás,  sok- sok  zagyvasággal  párosulva.   Nagyzási  hóbort,  amely  már- már  az  őrültség  határait  súrolta.   Ami  érdemes  volt  rendszerében  azt  már  jóval  előtte  mások  fölfedezték.

Mi a tudomány  álláspontja  a  bicserdizmussal  szemben ?  A  vegetáriánus ---  kizárólag  vagy  főleg  növényi  eredetű  élelmiszereket  használó --  étrend  és  annak  nyerskosztos  változata  az  emberi  szervezetet  nem  tudja  ellátni  a  szükséges  tápanyagokkal.   Általában  fehérjében  szegény  ellátást  nyújt.   Emiatt  vérszegénység,  a  májnak  és  a  hasnyálmirigynek  a  sorvadása  következik  be.   Ettől  csak  akkor  mentesül  a  szervezet,  ha  élelmezése  nem  valódi  vegetáriánus,  hanem  úgynevezett  lakto- ovo- vegetáriánus.   Ez  esetben  a  bőven  fogyasztott  tej,  túró  és  sajt,  valamint  tojás  biztosítja  a  szervezet  megfelelő  táplálását.   Minél  szigorúbban  betartják  a  vegetáriánus  étrendet,  annál  nagyobb  a  lehetőség  a  szervezet  károsodására.   Másrészt  a  modern  táplálkozás tudomány --  amely  óvvaint  minden  egyoldaluságtól. --  a  böjtöt  csak  bizonyos  kivételes   esetekbe  tekinti  elfogadhatónak.

                                   -----------

                       Testsúly, súlytöblet, fogyókúra

 

Az  emberek  útja  a  bölcsőtől  a  koporsóig  igen  külömbözik,  s  a  külömbségekért  örökölt  és  szerzett  tulajdonságaink  egyformán  felelősek.   Bebizonyosodott,  hogy  önmagunkra  vonatkozó  ismereteink  elégtelenek,  nem  tudnak  megvédeni  környezetünk  ártalmai,  sem  önmagunk,  szokásaink  ellen.   Erősebbek  a  családi  életben  megismert,  elsajátított  szokások,  mint  az  iskolában  megtanult  vagy  az  során  felénk  sugárzó  igazságok.

A  szív  és  érbántalmakat  illetően  például  egyetemesen  elfogadott,  hogy  életvitelünk,  jelenlegi  táplálkozási  szokásaink  nagymértékben  felelősek  elterjedésükért,  gyakoriságukért, súlyosságukért.  Életvitelünk  egyik  fő  jellemzője : táplálkozásunk.   Ezen  kell  változtatni,  ezt  kell  észszerűvé  tenni.   Hogy  tápláltságunk  fokát  megállapítsuk,  testsúlyunkat  szoktuk  mérni,  és  abból  következtetni  táplálékunk  mennyiségére.   Más  szóval  a  mérleg  mutatja :  mennyit  kell  ennünk.

  •  Mi  az  ideális  testsúly ?

 

Testmagasságunk  centiméterekben  kifejezett  értékéből  levonunk  100- at ( ez  a  normális  testsúly),  majd  ebből  az  ideális  testsúlyt  megkapjuk,  ha  további  10  százalékot,  illetve --  nőknél --15  százaékot  vonunk  le.

-   A 170  centiméter  magas  férfi  esetében : 170 --100 = 70,  és  70 -- 7=63 kilogramm  az  ideális  testsúly.

-  A 170  centiméter  magas  nő  ideális  testsúlya  59,5  kilogramm. ( A  nőknél  a  test  gazdagabb  zsírtartalma  miatt  vonunk  le  15  százalékot  a  normális  testsúlyból.)    A  szükséges  táplálékmennyiséget  az  ideális  testsúly  alapján  számítjuk  ki.     Az  ideálís  testsúly  minden  kilogramjára  könnyű  munkát  végzők  és  szellemi    munkások  32,  nehéz  munkát  végzők  48  kalóriát  számítanak.   Így  az  előbbi  példa  szerint  63  kilogrammos  testsúlyra  2016,  illetve  3024  kalória  adódik.   Ma  már  ritka  az  ilyen  nehéz  munkát  végző  ember,  hiszen  a  gépesítés  lassan  eltünteti  az  igazán   nehéz  munkát.   Nyugalmi  helyzetben  huszonnégy  órára  átlagosan1500- 1700  kalórát  szokás  számítani.

Ésszerű  táplálkozás  megkivánja,  hogy  napi  kaloriaszükségletünk  15  százalékát  fehérjékből,  35  százalékát  zsírokból,  50  százalékát  szénhidrátokból  fedezzük .   Napi  2000  kalóriát  véve  alapúl,  300  fehérje  kalória,  700  zsírkalória,  és  1000  szénhidrátkalória   szükséges  huszonégy  órára.   Ez  fenti  adataink  alapján  75 gram  fehérjének,  80  gramm  zsírnak  és  220  gram  szénhidrátnak  felel  meg.   Ez  biztosítja  napi  enrgiaszükségletünket,  ezzel  tudjuk  tartani  ideális   tessulyúkat.  Ha  ennél  többet  fogyasztunk,  elhízunk.   Mindegy,  hogy  melyik  táplálékból  eszünk  többet,  ugyanis  minden  zsír  formájában  raktározodik  el.  Elég  naponta  csupán  egyetlen  kanál  cukorral( =100 kalória),  vagy  egyetlen  pohár ( 200  milliliter)  sörrel  többet  fogyasztani,  s  testsúlyunk  10  grammal  nő.   Országos  statisztikai  adatok  szerint  hazánk  lakosságának  több,  mint  60  százaléka  túltáplált.   A  kovásznai  szívkorház  betegeinek  92  százasléka  túltáplált  egyénekből  kerül  ki.   Míg  a  világ  egyik  felében     éhen  halnak  az  embererk,  addig  a  ,,művelt"  világban  a  túltápláltság  okoz  gondot.                      

 Az  Eghészségűgyi  Világszervezet  közleménye  szerint   túltáplált  egyének   adják  a  cukorbetegek  85  százalékát,  a  zsíranyagcsere  zavaraiban ( magas  koleszterinszint )  szenvedők  80  százalékát,  a  köszvényes  betegek  75  százalékát,  s  a  magas  vérnyomásban  szenvedők  jó  60  százalékát.   Szívrohamot  és  szívizomelhalást  ötször  gyakrabban  kapnak  elhízott  egyének,  mint  normális  súlyúak.   Egy  tanulmány  azt  vizsgálja,  mennyivel  rövidíti  meg  a  többletsúly  a  várható élettartamot  50  év   feletti  egyéneknél.

 

165- 180    cm  magas  egyén  súlytöblete  Halálozzás  esélye  növekszik.              Hány  évvel  lesz  öregebb
15- 20 kg 25 %- kal   3
 25-30 kg 50 %- kal   5
 31- 35 kg 75 %- kal   6,6
 36- 40 kg 100 %- kal   8

 A  társadalmat  erősen  sújtja  a   túltápláltság  munkatelyesítményre  gyakorolt  hatása :  a  gyorsabb  kifárasdásd,  a  kis  erőfeszítésre  korán  jelentkező  légszomj,  a  munkatermelékernység  lényegs  csökkenése.  Éppen  ezért  jutalmazzák  a  lesoványodást  is  egyes  helyeken  és  országokban,  akárcsak  a  dohányzás  félbehagyását.    A  szakemberek  a  többletsúlyban  a   szervezet   egyensúlyának  felborítóját,  a  vérkeringés  megterhelőjét,  számos  anyagcserebetegség  elíndítóját  látják.  Az  anyagcserezavarokat  a  vérből  igyekszűnk  felderíteni,  mivel  a  túltápláltság  jelrit  a  szervezet  egyes  állandóinak  felborulása  is  jelezheti.   A  szénhidrát- anyagcsere  felborulásának  a  cukorbetegség  a  végállomása,  de  annak  több  szakaszából  csupán  a  súlyosabb  elváltozások  a  könnyen  felismerhetők,  a  betegség  korai  szakaszát  csak  laboratóriumi  kivizsgálás  derítheti  ki.A  fehérjeanyagcsere  egyik  korai  zavarát,  a  húgysav  megszaporodását  a  vérben,  ugyancsak  laboratóriumi  vizsgálat  fedi  fel,  mert  a  köszvény  megjelenése  későbbi  jel.   Az  érelmeszesedés,  korunknak  ez  a  réme,  ugyancsak  bizonyos  laboratóriumi  vizsgálatok  segítségével ismerhető  fel .Éppen  ezért  fontos  gyakran  ellenőriztetnünk  vérünk  cukor-,  koleszterin-,  triglicerid,-  és  húgysavtartalmát.   ( A  vért  mindig  12- 16  órás  éhezés  után  kell  venni. )

Az  utóbbi  évek  felismerése,  hogy  vérünkben  van  jó  és  rossz  koleszterin.  Ezen  azt  értjük,  hogy  a  koleszterin  egyik  része --  ezt  neveztük  jónak --  véd  a  súlyos  érelmeszesedéssel,  a  szívrohammal  és  szívizomelhalással  szemben.   Akinek  ez  kellő  mennyiségben  található  a  vérében,  az  nem  betegszik  meg  e  szövődményekben.   Ezzel  szemben  a  rossznak  nevezett  koleszterin  azok  vérében  fordul  elő  nagyobb  mennyiségben,  akiket  a  fenti  bajok  fenyegetnek.   Ezért  lenne  jó  ,  ha  a  két  koleszterinféleség  kimutatását  minden  poliklinikán  eszközölni  lehetne.  Mint  érdekességet  említjük  meg,  hogy  a  jó  koleszterin  termelését  torna  és  a  mérsékelt  alkoholfogyasztás ( nem  több  napi  60  milliliternél !)  serkenti,  a  cukorbetegség  és  a  trigliceridek  pedig  gátolják. ( Túltápláltak  vérében  főleg  a  trigliceridek  szaporodnak  fel.   Ez  csak  egy  okkal  több  a  testsúly  rendezésére,  illetve  a  rendszeres  gyógytornára.)

                               -----------

                 Ételeink  elkészítéséről

 

Nem  jó  olyan  erősen  megsütni  hús-  és  sült,  ahogy  azt  sokan  teszik.   Nehezebben  emészthetők,  s  maga  az  olaj --  amely  a  zsír  helyét  lassan  nálunk  is  elfoglalja --  károsodik,  értékét  veszti,  zsírral  vállik  egyenértéküvé.   Az  igen  kalóriadús  tésztaféléktől  is  búcsúzniuk  kell  mindazoknak,  akik  túltápláltak.   A  cukorfélék  általában  ne  haladják  meg  táplálkozásunk  szénhidrát- hányadának  10  százalékát.   A  cukrok  ugyanis  hirtelen  emelik  a  vércukrot,  s  károsítják  az  ereket.   Emellett  nagy  ingadozásoknak  teszik  ki  a  vér  állandóit  bíztosító  berendezéseinket.   A  sok  tilalom  csüggedést  válthat  ki.  Gyakori  a  kérdés :  ha  ezt  se  ehetek,  azt  se  ehetem,  akkor  minek  éljek ?   Régen  rossz  annak,  akinek  a  fő  ,,életcélja"  a  táplálkozás!   Mintha  azért  élnénk,  hogy  együnk,  hogy  jól  együnk !  Azért  eszünk,  hogy  éljünk.

Akik  reggel  tudnak  inkább  enni ( kivánatos  a  napi  kalóriamennyiség  35  százalékát  reggel  megenni,  elfogyasztani),  azok  vacsorájukat  fogyaszthatják  reggel,  és  estére  hagyják  kalóriaszegényebb  regelijüket.   Mennyiségkorlátozzó  étrendjeink  rendszerint  a  kenyér  nagyobb  mérvű  használatán  szoktak  elbukni.   Sok  kenyeret  eszünk  és  helyenként  sokkal  többkrumplit  a  mergengedettnél.   étkezésünk  minőségi  kérdéseire  is  szükséges  kitérnünk.   Elsősorban  a  koleszterin- bevitel  korlátozását  szoktuk  hangsúlyozni,  mivel  szoros  összefüggés  áll  fenn  a  vér  koleszterintartalma  és  a  halálozás  közt,  másrészt  táplálékaink  és  vérünk  koleszterintartalma  közt.

A  napi  koleszterinmennyiség,  mellyel  szervezetünk  dolgozik,  körülbelül  3  gramm.  Ennek  felét  maga  a  máj  és  beleink  állítják  elő,  mintegy  kiegészítve --  a  fenti  mennyiségre --  a  táplálékkal  bevittet.   A  koleszterinre  szervezetünknek  rendkivül  nagy  szüksége  van ?  vértestjeink  sejthártyáját  majdnem  egészében  koleszterin  alkotja,  és  megfogyatkozásának  köze  van  a  vérszegénységhez.  Témánk  szempontjából  azonbasn  a  kopleszterin  nagymérvű  megszaporodása  a  fontos.   Jó  tudnunk  tehát,  mely  ételek  tartalmaznak  sokat  belőle,  hogy  elkerülhessük  vérünkben  való  nagyobb  fokú  megszaporodását.

              Néhány  táplálékunk  koleszterintartalma

                           100  gramonként

           

    tej    12  mg
   tejszin   (28%  százalékos  102  mg
   joghurt     10  mg
   tehéntúró  ( 20  százalékos)     14  mg
  sajt              (40  százalékos)      80  mg
  barna  kenyér,krumpli,rizs,lisztfélék       0  mg
  keksz ,vaj  280  mg
  tejcsokoládé    74  mg 
  fagylaslt     41  mg 
  sovány marhahús,sovány sertéshús,soványsonka    70  mg 
  szártnyas hús    75  mg 
  máj   250  mg 
  agy  3146  mg 
  vese  350  mg 
 szív,nyelv  140  mg 
  sertéskolbász,szalámifélék,szalonna   100  mg 
 kenő májas,  véres hurka, virsli,parizer     85  mg 
  sovány halak     50  mg
 kövér zsíros halak  150  mg 
 olaj ( szója, napraforgó )       0  mg 
 tyúktojás  280  mg 

                                                -------------

 

       Ártalmas-e  a  fogyókúra

 

Egyáltalán  nem  ártalmas.   Számtalan  közleményben  számoltak  be  szakemberek,  hogy  a  puszta  lesoványodás  meggyógyította  magas  vérnyomásban  szenvedő  betegeiket,  megszüntette  a  cukorbetegek  magas  vércukrát  és  meggyógyította  magát  a  cukorbetegséget  is.  Számtalanszor  elmúlnak  a  fájdalmas  köszvényrohamok  is  azoknál,  akik  akik  megtudtak  szabadulni  töbletsúlyiktól.   Egyi  kongreszuson  megkérdezték  a  szívgyógyászat  leghíresebb  mesterétől,  hogy  veszélyes- e  sok  kilót  egyfolytában  leadni.   Válaszában  a  kérdezett  töbletsúlyt  dinamittal  teli  hátizsákhoz  hasolította,  melytől  a  hegymászó  jó,  ha  a  hegy  lábánál,  azaz  minél  előbb  szabadul,  nem  pedig  a  csúcson.   Embertársaik  is  sokast  tehetnek  azok  érdekében,  akik  töbletsúlyúktól  szabadulni  igyekeznek.   Mert  a  gúnyxos  pillasntás,  megjegyzéserk  nem  nevezhetők  segítségnek.   Az  alkoholos  itallal  való  kinálégatások,  a  nagy  falatozások  gyakrasn  zökkentik  ki  az  embereket.   Káros  a  rendszertelen  étkezés !   Sok  felelős  beosztásban  dolgozó,  fontzos  munkátz  végző  embner  éppenséggel  foglalkozása  folyxtán  kényxtelen  rendszertelenül  étkezni.   Itt  az  ideje,  hogy  társadalmunk  minden  tagja  számáras  biztosítsuk  a  rendes  időben  való,  rendszeres  étkezés  lehetőségét,  ami  az  ésszerű  táplálkozás  egyik  alapfeltétele.   Kationokban  az  ételek  kalóriatartalma  mellett  jó  lenne  kiírni  koleszterintartalmukat  is.   És  legyen  nagyobb  a  választék,  főleg  a  zöldség,  a  frissen  készített  salátaféleségek  választéka !   Szükséges  lenne  táplálkozási  tanácsadásokat  szervezni  nem  csupán  az  üzemi  rendelők  és  körök  székhelyén,  hanem  nagyobb  üzemeknél  is ;  külföldi  példák  bizonxyíttják  ezek  hasdznát,  segítik  az  ésszerű  táplálkozás  eltertjedését.