Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A BURGONYA MINT GYÓGYNÖVÉNY

 A  burgonya  viszonylag  olcsó  és  értékes,  nem  szabad  megengedni,  hogy  helyette  a  száraztésztafélék  és  a  rizs  fogyasztása  kerüljön  előtérbe,  melyek  kalória-  és  tápanyag - összetétele  táplálkozásélettani  szempontból  jóval  kedvezőtlenebb.  Étkezésre  legjobbnak  a  15 - 18  százalék  keményítő-tartalmú  fajták.  Viszonylag  kevés  fehérjetartalmában  a  gabonaneműekből  hiányzó  lizin  (aminosav)  található  meg.  Ezért  jó  a  kenyértésztához  burgonyát  keverni,  és  talán  ezért  szeretjük  a  burgonyás  tésztát,  lángost,  pogácsát  stb.  A  burgonya  egyik  legolcsóbb  kalóriaforrásunk,  és  ezért  lényegesebb  szerepet  kell  kapnia  a  kalóriaszegényebb  táplálkozásban,  ami  --  az  elhízás  magas  arányát  tekintve  --  feltétlenül  szükséges.  A  burgonya  szénhidrát  tartalma  alacsonyabb,  mint  a  száraztésztáké  és  a  rizsé.   Ezért  használható  jól  a  cukorbetegek  diétájában  és  a  fogyókúrás  étrendekben.   A  burgonya  vitamintartalma  (A,  B,  C)  jelentős.  A leg- fontosabb  a  C - vitamin,  melyet  a  burgonyán  kivül  általában  csak  a  zöldségfélék  és  a  gyümölcsök  tartalmaznak.  Éppen  C - vitamintartalma  miatt  fontos,  hogy  jól  tárolják,  és  egész  évben  --  tehát  télen  is,  tavasszal  is  --  mindenki  számára  olcsón  rendelkezésre  álljon,  amikor  a  zöldség-  és  gyümölcsfélék  nehezebben  és  drágábban  szerezhetők  be.  Nagy  előnye  még,  hogy  a  tárolás  kevésbé  károsítja,  mint  más  terményeket.   Természetesen  a  főzés  során  bizonyos  mennyiségű  C - vitamin  kioldódik  ( ezért  érdemes  az  ilyen  burgonyás  levet  egyéb  ételek  készítéséhez  felhasználni!).   A  burgonya  értékes  ásványi  anyagokat  ( mész,  vas,  foszfor,  kálium és  szerves  savakat  tartalmaz,  amelyek  elősegítik  ,más  vegyületek  hasznisítását  a  szervezetben.  

 A  burgonya  rostanyagai  serkentően  hatnak  a  bélmozgásra  és  elősegítik  az  emésztést.

A  burgonya  elkészítési  módjai  sokfélék,  több  mint  100  értékes  étel  készíthető  belőle.  Néhány  példa :  elsőként  áll  a  burgonyaleves  sokféle  variációja.  Külömböző  dúsítással,  paradicsommal - zöldpaprikával,  hagymásan - paprikásan,  hamís  gulyásnak,  tejesen,  tejfölesen,  krémlevesnek  készíthető.  A  főzelék  lehet  ecetes,  tejes,  tejföles,  paradicsomos,  majonézes.

A  burgonyapüré,  a  rakott  burgonya  lehet  reszelt  sajtal,  tojáshabbal,  sonkával  ízesítve.   Húspotló  finom  feltét  a  krokett.  Készíthető  peterzselymes  párolt  burgonya,  töltött  burgonya,  hajában  és  olajban  sült  is.  A  burgonyapűrét  rétegezhetjük  kivajazott  tűzálló  tálban  párolt  gombával  vagy  gombás  tojással.   Készíthetünk  felfújtakat,  burgonyás  tésztaféléket  és  a  burgonyasaláta  sokféle ( ecetes,  hagymás,  zöldpaprikás,  tejföles - citromos,  majonézes,  tartzáros )  változatát.

Téli  hónapokra  való  tekintettel  jó  tudni,  hogy  10 g  burgonya  18 - 25 mg  C - vitamint  tartalmaz.  Két  nagyszemű  sült  burgonya  fogyasztásával  tehát  napi  C-  vitaminszükségletünket  fedezhetzjük

Körítésnek  gyakran  használt  rizzsel  szembeni  előnye  az,  hogy  szénhidrát - tartalma  a  rizsénél  kisebb  és  így  kevésbé  hajlamosít  elhízásra.  Ha  valaki  a  hús  mellé  körítésnek  100 g  burgonyát  eszik,  attól  még  biztosan  nem  hízik  el.

A  burgonya  a  diéta  oszlopa.  Az  egészség  fenntartásához  álati  fehérjék  fogyasztására  van  szükségünk.  A  hús,  a  tej,  a  hal,  a  tojás  és  a  burgonya  tartalmazza  azokat  a  fehérjeépítő  köveket  ( aminosavakat ;  más  néven  esszenciális  aminosavakat ),  melyeket  az  emberi  szervezet  nem  tud  felépíteni.  Ezért  is  nagyon  kívánatos,  hogy  télen  a  dísznótoros,  a  káposzta  vagy  a  savanyúság  mellé  burgonyát  is  tálaljunk.

A  burgonya  szinte  nélkülözhetetlen  az  érzékeny  gyomrúak  vagy  az  epebetegek  étrendjén.  Újabban  pedig  külömböző  arányában  tojással  keverve  vesebetegeknek  álítottak  össze  igen  hasznos  étrendet  belőle.  Ez  utóbbit  külön  kell  hangsúlyozni,  mert  a  sokféle  konyhatechnikai  módszerrel  tojásból  és  burgonyából  az  ízek,  a  színek  sokaságát  lehet  kihozni,  és  így  a  vesebetegek  is  hozzájuthat  a  szemnek  és  garatnak  egyaránt  kellemes  diétához,  amely  a  kívánatos  alapanyagokat  is  kellő  mennyiségben  és  arányban  tartalmazza. 

 

                        A  TEJ  MINT  CSODASZER

  A  tej  egyike  azon  élelmiszereknek,  melyek  változatossá  és  gazdagabbá  teszik  a  táplálkozást.   Aránylag  keveset  fogyasztunk  ebből  a  csodaszerből,  pedig  érdemes  lenne  többet  inni  belőle,  mert  különleges  fehérjéket,  zsíradékot,  vitaminokat  és  ásványi  anyagokat  tartalmaz.

Hogy  a  fehérje  milyen  fontos  tápanyag,  az  nem  szorul  bizonyításra.   De  fehérje  és  fehérje  közt is   van  külömbség.  A  tej  éppen  olyan  fehérjéket  tartalmaz,  melyek  nélkül  egyszerüen  életképtelen  lenne  az  ember.  Ilyen  fehérjefélék  a  növényben  is  vannak,  de  sokkal  kisebb  mennyiségben.  Ha  valaki  naponta  rendszeresen  iszik  tejet,  az  életbevágóan  fontos  fehérjék  közel  egyharmadát  veszi  magához.

Az  ember  azt  hihetné,  hogy  a  tej  zsírtartalmával  az  ember  csak  kalóriát  vesz  magához,  holott  az  A  és  D  vitaminok  felszívódását  is  segíti.  ( Az  A  vitamin  a  bőr  külső  rétegét  és  a  szem  bizonyos  részeit  tartja  karban,  a  D  vitamin  csonterősítő.  Persze  kálciumra  és  foszforra  is  szüksége  van  a  szervezetnek.  Szerencsére,  a  tejben  mindkettő  megtalálható.  Olyannyira,  hogy  3 deci  tej  napi  teljes  kálciumszükségletünk  80 % - át  fedezni  tudja!

A  vitaminokból  sokféle  van  a  tejben,  de  bőségesen  csak  a  B12  és  a  B2.  Általában vitaminszük- ségletünknek  csupán    10 - 20 % - át  biztosítja  a  tej.  És  még  valami,  amiből  kevés  van  a  tejben a  linolsav,  amely  viszont  bőségesen  található  az  olajban.

A  tej  tehát  csodaszer  ugyan,  de  nem  mindenható.  Közismert  tény,  hogy  bizonyos  fémek  hiánya  rendellenességeket  válthat  ki  a  szervezetben.  Bajt  okozhat  a  vashiány,  ami  hiányzik  a  tejből.  Igaz,  vastartalma  sokféle  tápláléknak  van,  de  a  tartalom  nem  mindig  hasznosítható.  A  spenót  például  valóságos  vasbánya,  a  szervezet  többnyire  mégsem  tudja  feldolgozni  a  benne  lévő  vasat.  A  tejben  viszont  van  egy - már  említett -  fontos  anyag,  a  fehérje,  amely  a  vasfelszívódást  elősegíti.

A  tej  külömben  fölöttébb  kényes.  Tartósítása  megoldható  úgy,  hogy  elpúsztítjuk  benne  a  mikroorganizmusokat  ( mikroszkopikus  élőlényeket )  pasztőrözéssel  vagy  tartósítással ( a  pasztőrözött  tejet  78  fokon  kezelik,  a  tartós  tejet  egy - két  másodpercig  140  fokos  hőnek  teszik  ki ),  de  úgy  is,  hogy  elszaporítjuk  őket.  Ilyenkor  a  baktériumok  hatására  a  tejcukor  tejsavvá  alakul  át,  a  fehérje  kicsapódik  és  egyenletesen  eloszlik,  a  tej  megalszik,  joghurt,  illetve  kefír  válik  belőlle.  Az  aludttej  bizonyos  tekintetben  még  értékesebb  is  a  közönséges  tejnél,  mert  könnyebben  emészthető  a  fehérjetartalma.

Önként  adódik  a  kérdés :  ha  a  tehéntej  ilyen  csodaszer,  miért  ajánlják  oly  melegen  az  orvosok  az  anyáknak,  hogy  anyatejjel  táplálják  gyermekeiket?  A  magyarázat  kézenfekvő  :  az  anyatej  könnyen  emészthető,  fehérjében,  linolsavban,  vasban  és  rézben  jóval  gazdagabb  a  tehéntejnél.